10.rész: A Baleset

Majd a karjaimban elájult....
Estelnül próbáltam tartani a törékeny és ájult(!!!) Ann-t a karjaimban. Mi történhetett ? Lehet én hibáztam? Talán csak a sok sírás miatt gyengült így el. Nem tudom. De  azonnal segitség. Remegő kézzel próbáltam kivonszolni a konyhából az eszméletét vesztet barátnőmet. Mivel nem bírtan elvonszolni a kanapéig egyedül (arghh puhány) segitségért kezdtem kiabálni.
- Segítsetek! Ann elájult -kiálltottam a lépcső fele hátha meghallják. Hallottam ahogy az ajtó kicsapódik és fürge ,hangos lépteket ahogy sietnek a lépcső felé. Liam idegesen vágtatott lefelé majd elképedve nézte ahogy tartom az ájult húgocskáját. Teljesen leblokkolt. Kikerekedett pupilláival meredten nézte a történéseket.
-Liam! Segítenél egy kicsit?-tettem fel ezt a költői kérdést. Megrázta a fejét úgy minth most tért volna vissza az élők közé. Egyből kapcsolt és megfogta Ann-t a karjánál majd egyszerűen felkapta a vállára mint egy adag krumplit. Én csak csodálkozva néztem ahogy Li az egyik szoba sarkából átvitte a másik végébe majd meglátta a nyugodtan alvó Zayn-t és elkezdte a lábával birizgálni. Erre nem reagált ezért erős taposó mozdulatokat csinált Zayn bordái között. Erre nyöszörögve kapta felénk a fejét majd mikor meglátta az ájult lányt szó szerint kipattant az ágyból a takarójával együtt szaladt arréb majd megszédülve próbálta felfogni azt amit az imént látott.
A már felszabadult helyre Liam óvatosan lefektette a húgát majd ellépett tőle és bele harapott az öklébe hogy vissza folytsa a kitörni készülő zokogást. Én csak rémülten álltam Ann felett és próbáltam megfejteni az ájulás okát. Mikor már teljesen elmúltak Liam szeméből a kitörni vágyó könnyek felém fordult és azt mondta:
-Hívd már a mentőket te szerencsétlen!-üvöltötte a pofámba idegesen. Nem foglalkoztam azzal hogy milyen hangon utasított az alabból értetődő feladatra. Elkönyveltem annak hogy elég feszült. Meg is sajnáltam amiért ennyit kell neki is szenvedni pedig Liam sem érdemli meg ezt. Mindig olyan figyelmes volt velünk is meg úgy mindenkivel. Aki ember találkozott vele annak csak pozitiv véleménye volt Liammel kapcsolatban. Mindig mosolygott a legrosszab és legbonyolultabb helyzetekben is a legjobbat cselekedte. Diplomatikusan oldotta meg a bandabeli vitáinkat is. Így ahogy esetlenül és megrémülve áll Ann felett összeszorul a szívem mindenesetre megprobóbálom a legjobbat kihozni magamból és hasznossá tenni magam. Ezért elrohantam a mobilomért amit természetesen fent hagytam a szobába,mikor beértem a Ann kuckójába idegesen néztem körbe hogy hol is lehet a telefonom. Egyszerűen nem találtam. Nem tudom hova rejtettem ez is az én szerencsétlenségemet mutatta be.
Lélekszakadva szaladtam ki a szobából és Harryék felé rohantam. Kopogtatás nélkül léptem be a szobájukba.
-Harry azonnal kell a telefonod!-mondtam, teljesen kifáradtam.
-Mi a baj ??-értetlenkedett Niall.
-Majd elmesélem csak gyertek le és segítsetek.-mondtam és egyből kitéptem Harry kezéből a mobilját majd remegő kézzel pötyögtem be azt a három számot majd csörgettem is a mentőket. Az 5.csengésre sikerült felvenniük én pedig remegő hanggal részleteztem az imént történt balesetet.
-Rendben kérem nyugodjon meg-szólt bele egy kellemes hanggú nő
-Negyed óra és ott vagyunk.
-Köszönöm és kérem siessenek.
-Igyekezünk addig is kérem tegyék vízszintes helyzetbe a lányt.-adta ki az utasítást a nő amit igazából már megtörtént. Letettem a telefont a kis asztalra ami a fenti folyosón volt majd Harry-ékkel lerohantam egyenest Liamhez és elmondtam neki hogy negyed óra és itt vannak a mentősök. Ő nem reagált semmit csak Annhez beszélt egyfolytába.
-Kérlek Ann ne játszadozz velem. Csak te maradtál már  nekem . Nem lehetsz ennyire önző hogy neked ott legyenek a szüleim. Együtt kell felállnunk a tréből. -mondta . Megszakadt a szívem ahogy ezt a jelenetet néztem végig. Ennyire elhagyatottnak látni egy embert szörnyű látány. Remegett az egész teste. Kezein a ször is égnek állt és holt sápadtan görnyet az ájult húga felett.
A mentők kb 10 perc alatt megérkeztek. Niall rohant ajtót nyitni és be toliszgálta a felszerelt mentősöket. Mikor Liam is felfogta hogy megérkezett a segítség egyből felugrott és erősen oda lökte a nagy darab kopasz mentőst aki egyenysúlyát elvesztve botorkált oda a kanapéhoz. Lehajolt és a csuklójához oda tette a kezeit és mérni kezdte a pulzusát. Pár percig is eltarhatott még nem kijelentette hogy van pulzusa. Liam nagyott sóhajtott és a megkönnyebüléstől legördült egy magányos könnycsepp az arcán majd miután lecsurgott a feszült álkapcsán lecsöppent a padlóra. Annyira sajnálom tényleg igaz nekem is szörnyű hisz igazából én felelek érte hisz a BARÁTNŐM ! Ha bármi történne vele én nem tudom mit csinálék komolyan. Tudom hogy még csak egy napja sem vagyunk együtt de Ann mar régóta a fejembe véste magát. Még jóval Elenaor előtt. Az egesz úgy kezdődött....